A Palace

Így mondják a nepáliak. Nem nagyon beszélnek róla, és az érdeklődő idegen sem nagyon kap választ kérdéseire. Birendra Bir Bikram Shah király és családjának meggyilkolása, 2001. június 19. óta (nepáli időszámítás szerint 19 Jestha 2058) senki nem beszél szívesen sem a történtekről, sem a Palace-ról. A tragédia után szigorú biztonsági intézkedéseket hoztak. A Palace területe nem látogatható.

Nekem sem sikerült bejutni a hatalmas parkban álló épületbe, pedig csak pár méter választott el tőle, a szomszédságában laktam. A fotóimat és a szűkszavú felvilágosításokat osztom meg az olvasókkal.

Az épületegyüttest magas fehérre meszelt téglafal választja el a külvilágtól. Ami a faltól mégsem lenne láthatatlan, azt hatalmas bambuszfák takarják. Katonák róják a járdát, gyakori az őrségváltás. A több hektáros parkban repülőteret, lőteret és különböző sportpályákat alakítottak ki a királyi család számára. Mahendra Bir Bikram (1955-1975) uralkodása alatt nyerte el jelenlegi arculatát a park és az épületegyüttes. Új szárnyakkal bővítették a 19. századi régi épületet. Hivatalos neve: Narayanhity Royal Palace. Nevét a történelmi időkből fennmaradt vízköpőről kapta, ami most a palota déli sarkában kapott helyet.

Az épületegyüttes több tízezer négyzetméter. Korábban a királyi család kincseit az egyik épületszárnyban a közönség is megnézhette, ma erre nincs lehetőség. Itt voltak láthatóak a legfontosabb istenek szobrai: Laxmi, a gazdagság istene, Saraswati, a tudás istene és Ganesh, aki az istenek közül a nagy akadályok elhárítója. Kiállították azt a trónszéket is, amelyről azt mondják, ez az ország legszebben megmunkált darabja, közel tíz évig faragták.

Az új épületegyüttest 1970-ben avatták fel, Birendra Bir Bikram Shah házasságkötése alkalmából. Koronázására 1975-ben került sor, amikor elfoglalta uralkodóhelyét, a Narayanhity Durbart vagyis a Royal Palacet. A jelenlegi uralkodónak (Gyenendra Bir Bikram Shah 2001 június 22-től ) is ez a székhelye.

Négy kapuja van a Palace-nak. Délen van a főkapu, ami a Durbar Marg sugárutra nyílik. Ezt a kaput csak a király és nagyon fontos vendégei használják. Eredetileg a nyugati kapu volt a főkapu, amit Mahendra király épittetett, de Birendra uralkodásával a déli lett a főkapu. A nyugati kapu a politikusok és a hivatalos ügyeket intézők kapuja, nagyon szigorú katonai őrzéssel. A délkeleti kapu a személyzet kapuja. Az északi csak a katonáké.

A város ékszere a Rani Pochari

A Durbar Margon végighaladva egy tóhoz érkezünk, melynek közepén egy fehérre festett kis szentély van. Ha közelebbről megnézzük, akkor látható, hogy ez nagyon világos szürke agyag. Ez a Rani Pochari. Asszonyok jönnek ide imátkozni, akiknek nincs gyermeke. A szentélyt 1670-ben Pratap Malla épittette korán meghalt fiuk emlékére, és a felesége megvigasztalására. Ez a szentély az 1934-es földrengésben megsemmisült, de eredeti formájában sikerült helyreállítani.

Kathmandu városi lakóházai

Nagyon sok a régi ház. Az utóbbi években egyre több régi, műemléki szempontból fontos lakóépületet újítottak fel, megőrizve a hagyományos nepáli építészet elemeit. Ezeket a törekvéseket Birendra Bir Bikram Shah király támogatta. Az új király, Gyenendra Bir Bikram Shah kevésbé fordít erre figyelmet. A munka lelassult és félő, hogy a még megmenthető épületek állapota egyre rosszabb lesz. Van olyan épület, amit testvéri osztozkodáskor szinte kettéhasítottak, a nem osztható ablakokat is.

A régi lakóházak építésénél fontos szempont volt az imahely elhelyezése. Az imahely régen is fontos volt, és ma is az. Az új épületeket is imahellyel építik. A jobb módúak, lakáson belül alakítanak ki imahelyet, ahova csak a legközelebbi családtagok mehetnek be.

Ha a New Roadon megyünk végig, ahol európai üzletek sora keveredik a nepálival - ez Kathmandu legelőkelőbb utcája -, az imahely már a tetőre került, ami újításnak számít. Ha kicsit tovább megyünk a Thamelba, szerényebb házak között az udvaron van az imahely.

Nem épület, mégis építészeti remekmű

Ez a hinta. Hagyománya van. A gyerekek iránti szeretetüket fejezik ezzel ki. Minden ősszel szeptemberben építik, és decemberben bontják szét - eddig tart a 'szavatossága'. A bambusz az építkezéseknél is nagyon fontos anyag, az épületek állványozásánál használják, de játszani is lehet vele� Csak leássuk a földbe, fönn középen összefogjuk, jó erősen, jó sok rízs-szalmát teszünk bele, hogy ne csússzon szét, és már kész is. Próbálja ki! - mondták nevetve.