„DZSAJ HIND!”

Vagyis „éljen India”. Az üdvözlés hindi nyelven, az államszövetség legfőbb nemzeti nyelvén szól. Indiában tizenöt hivatalos nyelv van, amelyek többségét más-más írással írják – elképzelhető, mennyi gondot okoz ez.
   A hindi nyelv a klasszikus szanszkrit modern változata – a szanszkritot a nyelvészek sokáig az indoeurópai nyelvek, például a latin ősének tartották, de később kiderült, hogy inkább a testvérüknek, semmit szülőjüknek mondható –, a szanszkritot pedig dévanagári írással írják, így a hindit is. Ugyanezt az írást használja India egy másik hivatalos nyelve, a maráthi, továbbá a nepáli, amely Nepál nemzeti nyelve. S még vagy huszonöt nyelvet írnak dévanagári betűkkel.

Itt látható, hogyan lehet dévanagári írással leírni a magyar kacsa szót. Két betűre van szükség hozzá, amiket felül összeköt az említett vízszintes vonal; az első a ka, a második a csa jele. De ezek mégsem szótagjelek. A hiragana és a katakana valódi szótagírások, ott minden egyes szótagnak külön jele van, és a ka jele semmiben nem emlékeztet sem a ki, sem a ma jelére. A bráhmi írásokban a mássalhangzók egy „beleértett” magánhangzót is tartalmaznak, az a-t, vagyis persze egy rövid á hangot. Ha nincs semmi egyéb jelzés, akkor a mássalhangzó után egy a-t kell ejteni – tekintve, hogy a bráhmi írással írt nyelvek legtöbbjében ez a leggyakoribb magánhangzó, a módszer kimondottan praktikus. Más magánhangzók jelzéséhez valamivel ki kell bővíteni a betűt.

   Mint itt. A betűtől balra álló függőleges vonal egy jobbra mutató ívvel az i hang jele, egész pontosan a beleértett magánhangzót változtatja a helyett i-re. Ez nem különálló i betű, mint a latin írásban, hanem „függő betű”.
   Figyeljünk föl arra, hogy noha a függő betű a mássalhangzó előtt áll (hiszen a dévanagárit balról jobbra olvassák), mégsem „ikics” az első szó jelentése. A függő betű helye mit sem számít, ugyanúgy, ahogy a latin írásnál sem lényeges, hogy egy ékezet a betű alatt vagy fölött található: az egyik ékezetet a betűk alá kell írni, a másikat föléjük. Hasonlóképpen az o függő betűjét a mássalhangzó után kell írni, ahogy a második szó mutatja. Más esetekben a mássalhangzó alá vagy fölé kerül a függő betű, amint a következő ábrán látható: ez az összes függő magánhangzót bemutatja a pa betű társaságában.

   A pr, prr hangok annak tulajdoníthatók, hogy ezekben a nyelvekben (akárcsak a csehben, a horvátban stb.) magánhangzóként viselkedő r hang is van; Horvátországban Krk szigete erre a legismertebb példa, Indiában Krisna, akinek neve eredeti formában Krsna, i nélkül. Ugyanez a helyzet a pl-lel is. A harmadik oszlop magányos p-je a viráma használatával készült, ez fosztja meg a mássalhangzót a beleértett magánhangzótól. A legalsó sorban a hehezet és a kétféle orrhang jele van, nevük sorrendben viszarga, anuszvara (vagy bindu) és csandrabindu (vagy anunaszika).

   A szó elején használatos önálló magánhangzók fentebb sorakoznak. A mássalhangzókat a következő ábra gyűjti össze. A latin betűk alatti pont a retroflex mássalhangzókat jelzi, a betűk egy részénél pedig zárójelben feltüntettem, hogy azokat csak a dravida nyelvek használják. Ez egy külön nyelvcsalád Indiában, nem rokona a hindinek, amely indoeurópai.

   A következő ábra összesíti a dévanagári írás jelkészletét.

   Az első két sorban a mássalhangzók vannak, a harmadikban az önálló magánhangzók, a negyedikben a függő betűk, az ötödik sorban pedig a számjegyek 0-tól 9-ig – ezeket az indiai számjegyeket hozták el Európába az arab kereskedők, s ezekből alakultak ki a mi „arab” számjegyeink. A sor végén álló szimpla és dupla függőleges vonal mondatvégi elválasztójel.

   A fenti ábra dévanagári írással készült mintaszöveget mutat be hindi nyelven. A szöveg nemcsak nyelvtudásom hiánya miatt tökéletlen, de azért is, mert a mássalhangzók egy része időnként alakot változtat, így például elhagyja a függőleges vonalat, ezzel jelezve egy mássalhangzó-torlódás jelenlétét. Szokásuk ligatúrákba is rendeződni többféle módokon. Technikai okokból ezeket a változásokat nem tudtam reprodukálni.
   A dévanagári íráskép kissé egyhangú a vízszintes vonalakról lelógó függőlegesek miatt, de változatossá teszi a köztük elhelyezkedő görbe vonalak sokasága.

Némelyik képet lekicsinyítettem, tehát aki nagyobb méretben akarja látni húzza a böngészősávba

(forrás: http://mek.niif.hu/03100/03195/html/iras3.htm)